Online tesztek, online kérdések

     A teszteket, amelyeket az internet segítségével elkészíthetünk, majd megoszthatunk a diákokkal,  egy újabb lehetőséget nyújthat számunkra a digitális világ alkalmazására. A feladatlapot Reginával készítettem el a Redmenta segítségével. Irodalommal kapcsolatos tesztet hoztunk létre, amit a diákok otthon vagy akár iskolában az órán is kitölthetnek. Lehet ellenőrző, gyakorló feladat, ezáltal a diák is megtudja mi az amit már tud és még tanulni kell, illetve a tanár is láthatja diákjai hogyan állnak. Azért is praktikus ilyen teszteket készíteni, mert beállítható, hogy mennyi ideig tölthetik ki, így csak annyi időt vesz el az órából, illetve azt is kiválaszthatjuk, hogy a diákok, hányszor tölthetik ki és visszajelzést is kapnak egyből az eredményről. Ezt nem kötelező osztályozni, lehet szimplán egy ellenőrző, gyakorló feladat, amely tanár és diák számára egyaránt visszajelzést ad. Minden témakörnél és korosztálynál alkalmazható, hosszabb és rövidebb tesztek elkészítésére is alkalmas ez a program.

Kollázs a tanórán

     Egy dolgozatban, összefoglaló órán, ismétlés során vagy akár egy témakör összefoglalása során alkalmazható a következő egyszerű program a Fotor. Ennek segítségével kollázst készíthetünk el nagyon egyszerű módon. Kiválasztjuk a képeket, majd a sablont, ami alapján a képek összerendeződnek, lementjük és készen is vagyunk.
     Ezzel is több feladatot adhatunk ki a diákoknak, akár órán, akár otthon vagy tanárként is használható. Például a diákoknak kiselőadást kell tartaniuk  csoportban egy költőről, íróról. Ezzel a személlyel kapcsolatban összeválogatnak képeket, majd előadják a hozzá tartozó lényeges tudnivalókat. Egy másik feladat lehet (amit el is készítettem), hogy a diákok tisztában legyenek azzal, hogy a szerzők mikor is éltek, hogy több képet összeválogatunk, kollázst készítünk, ők pedig időrendbe helyezik ezeket a képeket, akár fel is vághatják. Ez egy érettségiző osztályban gyakorló feladatnak jó, mivel a vizsgán ezeket kérdezhetik, így jobban rögzülhet bennük.

     Ezeken kívül persze számos feladattal állhatunk elő, mellyel színesebbé tehetjük az órákat és a tanulást.

Idővonal

Az idővonalat több témakörben és tantárgyban is alkalmazhatjuk. Én egy német órához készítettem egy idővonalat. A témakör a napi rutin, amit ennek segítségével ábrázolhatunk. A példát a Timeline-nal készítettem el, erről képet is csatoltam a bejegyzésben. Beírhatjuk, hogy hány órakor mit csinálunk és képeket is rendelhetünk ezekhez az időpontokhoz. Rákattintva az időpontra, megtekinthetjük a hozzá tartozó szöveget, például: 6:30 Morgens weckt uns meine Mutter. Sie geht um 7 Uhr zur Arbeit, aber sie hat genug Zeit, uns das Frühstück zu machen. Minden időpontnál leírjuk, hogy mi történik, akár vázlatosan, akár teljes szöveggel megfogalmazva. Ez segíthet egy témakör vagy például érettségi tétel kidolgozásában is, mindenki saját idővonalat hozhat létre. Otthoni házi feladatnak vagy órán is feladhatjuk a diákok számára.
Ezen kívül persze számos feladatot kitalálhatunk. Irodalom órán például a korszakokat, stílusirányzatokat, költőket tehetünk időrendi sorrendbe.

Megjegyzés: Az elkészített idővonalat el lehet menteni vagy elküldeni üzenetben, így használhatóa későbbiekben.

Szófelhő

      Ma már az órákat ezzel a módszerrel is feldobhatjuk, azaz egy-egy szófelhő alkalmazásával.

     Az első ötletem, hogy egy szerző élete által, egy irodalmi mű kapcsán készítek el egy szófelhőt és annak szavait használva dolgozom fel diákjaimmal közösen az új tananyagrészt. Például Radnóti Miklós élete és művei kapcsán a következőt készítettem el a Tagul segítségével. A kulcsszavak könnyebbé teszik életszakaszainak összekapcsolását, műveinek mondanivalóját, keletkezését, stb.

 

     A második ötletem ugyanezzel a szófelhővel kapcsolatos még. Ezt a szófelhőt összefoglaló órán is használhatjuk a diákokkal, illetve akár egy dolgozat során is, például a következő feladatokkal:
1. Találd meg a szófelhőben a helyszíneket, helyiségeket és írd le hogyan kapcsolódik Radnótihoz. 2.Válassz ki egy művet és írd le a tanultakat róla, majd fejtsd ki véleményed (Miért tetszik? Miért nem? Miért esett erre a választásod? stb.).

     A harmadik ötletem az, hogy egy új mű szövegéből készítek szófelhőt. Először megkérném a diákjaimat, hogy alkossanak csoportokat, majd a csoporton belül a szavak segítségével alkossanak egy történetet. Ezután ismertetnék egymással a létrehozott szövegeket, majd közösen az eredeti szöveget elolvasnánk és arról beszélgetnénk. Ezzel fejlesztjük a kreativitásukat, szövegalkotásukat, majd egy új művel bővítjük tudásukat. Ezt a szófelhőt Jason Davies' Word Cloud Generator segítségével készítettem el. Ennek használata nagyon egyszerű, könnyen kezelhető, nagyobb szövegek feldolgozására is alkalmas. Példaként Örkény István Nincs semmi újság című novelláját használtam. A következő képen pedig az ehhez alkotott szófelhő látható:

     A negyedik ötletem a másik szakomhoz kapcsolódik, a némethez. Ezt a példát több korosztályban is alkalmazni lehet. A következő szófelhőt a WordItOut oldalon készítettem el, ezt az oldalt is könnyű kezelni, több alakzat, minta is kiválasztható, illetve a betűk színét, a hátteret is változtatni lehet. Amint elkészül a szófelhő, a mentéshez csak egy email címre van szükség, amire elküldik az elkészített felhőcskét, onnan letölthető vagy több helyre is megosztható. Ezzel a szófelhővel egy adott témát járhatunk körbe vagy akár egy érettségiző osztálynak egy tételéhez segítség lehet. Ebben az esetben most az iskolát választottam témának és a következő képet alkottam hozzá, a diákok feladata pedig az, hogy ennek segítségével egy összefüggő szöveget alkossanak.

     Az ötödik feladat már az idegennyelv elsajátításának kezdetén alkalmazható, itt ugyanis személyes névmásokat kell összepárosítani a ragozott igékkel. A WordSift oldalt használtam, ahol szintén csak be kell írni a szavakat egymás után és kreál egy képet. Ennek a kezelése számomra nem volt teljesen világos, még pedig azért, mert a képet nem igazán tudtam formázni úgy, ahogy én szerettem volna (lehet az idő segítene kitapasztalni, de kezdetnek talán megfelel). A végeredmény nem a legjobb lett, de használható. Itt akár a diákok össze is köthetik a személyes névmásokat az igékkel, vagy ki is írhatják a párokat, majd mondatokat alkothatnak ezekből:

    Ezek elkészítése egyes programok segítségével nagyon egyszerű, újabb és újabb feladatokat találhatunk ki, ezáltal élvezetesebbé tehetjük a diákok számára az órát, a tanulás "gyerekjátékká" válik. Ezeket a tanárok és a diákok is elővehetik a későbbiekben, akár órán, dolgozati kérdéshez, otthoni feladathoz, ismétléshez, gyakorláshoz, összefoglaláshoz, stb. A későbbiekben szeretném alkalmazni ezeket a feladatokat, mivel ezeket bármilyen évfolyamban bevethetjük, természetesen évfolyamhoz és tananyaghoz igazítva.

Digitális történet

Ezt a feladatot csoportban dolgoztuk fel. A digitális történetmesélést egy nagyon érdekes és hasznos feladatnak tartjuk, mivel így egyszerre több területet – kompetenciát, készséget, illetve képességet – is fejleszthetünk.

Digitális történetünk egy magyar nyelvtan óra házi feladataként készült el, melynek célja az ly és j közötti különbségtétel, valamint a digitális kompetencia fejlesztése volt.

A feladat elkészítése során azonban számos nehézségbe ütköztünk: LY történetét egy animációkat készítő ún. PowToon felületen szerettük volna létrehozni, azonban nem jártunk sikerrel. A legfőbb problémát – a lassú internetkapcsolat és a folyamatos hibaüzenetek mellett – LY ember meganimálása és megszólaltatása jelentette. A csoport kb. egy órán keresztül próbálkozott külső segítség bevonásával, azonban így sem tudtuk létrehozni az elképzelt karaktert.

Ezt követően idő szűkében egy digitális mesekönyvek megalkotására alkalmas program, a storyjumper mellett döntöttünk. Ezzel az alkalmazással megvalósítható volt elképzelésünk egy kedves kis mese formájában. A program nagyon széles eszköztárral rendelkezik, így létre tudtuk hozni pl. LY és J embert is.

Pozitívumként emelnénk még ki a felhasználóbarát szerkesztőkörnyezetet, illetve a szépen megrajzolt figurákat és háttereket. Emellett még tetszett nekünk az is, hogy a program nagy hangsúlyt fektet a szövegformázási eszközökre.

Negatívumként egy tényezőt szeretnénk megemlíteni: nagy hátrányt jelentett a csoport számára, hogy a szerkesztőfelület nem volt megosztható, mint például az elmetérkép létrehozása során. Ebből következően egy embernek kellett az egész mesekönyvet létrehoznia, ami lassú munkafolyamatot eredményezett. Így sajnos nem végeztünk az óra végére, és a mesekönyv befejezése is szintén ugyanarra az emberre hárult, aki azt elkezdte.

A feladat elkészítése során, illetve a „megpróbáltatásoknak” köszönhetően sok tapasztalatot szerzett a csoport a digitális történetmesélésről és annak tanórai alkalmazásáról, valamint munkafolyamatáról. Ezért úgy gondoljuk, hogy ez a feladat mindenképpen hozzájárult digitális és tanári kompetenciáink fejlődéséhez.

Read this free book made on StoryJumper

Értékelés itt.